Törvényjavaslat született az új Munka Törvénykönyve bizonyos pontjainak módosítására.
E javaslatot az Országgyűlés elfogadja, melynek eredményeként a távolléti díj számítása is megváltozik. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokról számolunk be, melyek 2013. augusztus 1-én lépnek hatályba. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy visszamenőleg ennek alkalmazása nem hatályos, tehát a távolléti díj változásai elsőként a 2013. július havi munkabérek kiszámításakor alkalmazhatók.
A távolléti díj számításának módszertana
Ahogyan arról korábban is szót ejtettünk, az Új Munka Törvénykönyve korábbi szabályozásai alapján – a távolléti díj új számítási módszerének bevezetésével - bizonyos esetekben eltérő összeget mutatott a kézhez kapott összeg a munkaszerződésben meghatározott havi alapbérhez képest. (Példának okáért rövidebb hónapban történő szabadság esetén kevesebb, hosszabb hónapban történő szabadság esetén több lett a haza vihető összeg.)
Többek között e következmények kezelése hívta életre a Mt. módosítását, melynek értelmében 2013. augusztus 1-től a távolléti díj összege nem függ az adott hónap munkanapjainak számától, vagy a távollét időtartamától. Ennek értelmében tehát az alapbér stabil szinten tartható, arra e két tényező már nincs befolyással.
A jogszabályi előírások szerint távolléti díjjal kell számolni mindazon időszakok esetén, amikor a munkáltató munkavégzés nélkül fizet a munkavállalónak, valamint egyes juttatások megállapítása során is.
De mégis hogyan számolandó a távolléti díj?
A korábbi szabályozásoktól eltérően augusztustól nem egységesen, minden hónapra 174 órával kell a szükséges számításokat elvégezni, hanem az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával kell számolni.
Valamint a változások hatályba lépésével leszabályozásra kerül, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás, és havibér esetén a munkavállalónak a teljes havi alapbére biztosítandó – függetlenül a beosztás szerinti munkaidőtől.
A "bűvös 174-es"
Mielőtt fellélegezhetnénk, a 174-es számmal továbbra is szükséges számolni. Ugyanis a havibéres munkavállaló egy órára járó bérpótlékának meghatározásánál ezen osztószám lesz mérvadó. E gyakorlat során tehát – eltérő megállapodás hiányában – a bérpótlék számítási alapja az egy órára járó alapbér, melyet
- általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
- részmunkaidő, vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével elosztva szükséges megállapítani.
További változások
A módosítási javaslat elfogadása pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt: a szabadságot úgy kell kiadni – eltérő megállapodás hiányában -, hogy az a munkavállalót évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesítse a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E rendelkezés 2014. január 1-jén lép életbe.
A törvény arra is kitér, mely esetben kaphat a munkavállaló bérpótlékot. Ennek értelmében 50%-os bérpótlék jár, amennyiben a munkavállaló
- a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben
- a munkaidőkereten felül, vagy
- az elszámolási időszakon felül végzi munkáját, továbbá ha
- vasárnap végez munkát.
Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, úgy 100%-os bérpótlék illeti meg.
Fontos információ, hogy a felek közti megállapodás alapján a bérpótlék helyett szabadidő is biztosítható a munkavállaló részére.
Amennyiben bővebb információkra van szüksége, vagy segítségére lehetünk bérszámfejtési kérdésekben, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!
Készült: 2013.06.28.