A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag – eszköz - technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.
Melyik jogszabályt kell alkalmazni?
Van egy szakképzésről (Szkt.) és egy nemzeti felsőoktatásról (Nft.) szóló törvényünk. Hogy melyik törvény rendelkezéseit alkalmazzuk, először meg kell, vizsgáljuk, hogy a tanuló hol, milyen szakképzésben vesz részt.
Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését a szakképző iskolai tanulók számára az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. Ezen tanulói jogviszonyban állókra alkalmazzuk a szakképzésről szóló törvényt - állam által elismert szakképesítések (OKJ), szakképző iskolák (szakközépiskola, szakiskola).
A tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben – kivétel a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzést – tanulószerződés nem köthető!
Jelen hírlevelünk az Nft. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állókra tér ki, akik külső gyakorlóhelyen szerzik meg szakmai gyakorlatukat.
Hallgatói munkavégzés szabálya
A felsőoktatási intézmény hallgatója külső gyakorlóhelyen csak hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A hallgató foglalkoztatása során éjszaka munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, és legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt biztosítani kell. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki. Mt. 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
A hallgatói munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
- a szakmai gyakorlóhely adatai (név, székhely, elérhetőség, adószám, statisztikai számjel, cégjegyzékszám vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, törvényes képviselő neve)
- a hallgató természetes személyazonosító adatai (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, lakcíme, hallgatói azonosító szám, elérhetőség, adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, bankszámlaszám, külföldi hallgató esetén állampolgárság, tartózkodási cím)
- a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatai (név, székhely, elérhetőség, intézményi azonosító szám, törvényes képviselő neve)
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezése és a képzési idő
- a hallgató munkaköre
- a szakmai gyakorlat helye (munkahely), időtartama (kezdő és befejező időpontja), szükség esetén szakaszai, a hallgató napi munkaideje, a hallgatót az Nft. 44. § (3) bekezdés a) pontja alapján megillető díjazás összege, illetve a díjazás hiánya
- a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személye
- a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölése, azok mértéke és nyújtásának feltételei.
Együttműködési megállapodás
Amennyiben a képzés követelményei hat hetes, vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg, a felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, melyre a Polgári Törvénykönyv rendelkezésit kell alkalmazni, azzal, hogy a 230/2012. Kormány rendeletben felsorolt elemek a megállapodás lényeges tartalma kell legyen.
A hallgató díjazása
Abban az esetben, ha a szakmai gyakorlat időtartama a hat hetet nem éri el / nem egybefüggő, a hallgatót csak akkor illeti meg díjazás, ha a hallgatói munkaszerződésben kimondottan arról megállapodnak.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatót díjazás illeti meg a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén. A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. Ez az összeg 2013-ban 14 700 Ft.
Eltérő megállapodás hiányában a díjat a szakmai gyakorlóhely fizeti.
A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
Biztosított-e a hallgató?
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, alanyai a munkáltató és a munkavállaló.
A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. Kormányrendelet értelmében, a szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.
A munkaviszonyra vonatkozó elsődleges ismérvek a munkakör, a rendszeres, folyamatos munkavégzésen és a munkabéren felül az utasítási jog – mely véleményem szerint a legfontosabb –, ugyanis ezen alapul az alá és fölérendeltség.
A gyakorlatot vezető a hallgatónak folyamatosan utasítást ad, hiszen a leendő szakmájához szükséges gyakorlati alkalmazást, ismereteket a szakmai gyakorlat alatt szerzi meg.
Az elsődleges ismérvek alapján megvalósul a munkaviszony.
A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint – munkaviszony – biztosítottnak tekintendő a szakmai gyakorlatát végző hallgató. Erre való hivatkozással a hallgatót a szakmai gyakorlóhelynek be kell jelentenie az adóhatóság felé a 13T1041-es nyomtatványon, 1101-es biztosítási jogviszony kódra.
Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része mentes a személyi jövedelemadó alól, a járulékalap meghatározásánál a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontját alkalmazzuk. Ez alapján az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a hallgatói munkaszerződésben meghatározott alapbér lesz.
Nem jön létre munkaviszony, ezáltal nem válik biztosítottá az a hallgató, akit a gyakorlati képzés idejére a hallgatói munkaszerződés alapján díjazás nem illet meg (a gyakorlat időtartama a hat hetet nem éri el), nem kap munkabért. Tehát a gyakorlóhelynek sem bejelentési, sem járulék- és adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Szakmai gyakorlat költségvetési szervnél
Az előzőektől eltérően a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik az Mt. által a munkavállalók részére biztosított jogok. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.
Amennyiben kérdése van, vagy bővebb információkat szeretne megismerni a gyakornoki foglalkoztatással kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!
Készült: 2013.08.16